2013. október 28., hétfő

Boroshordó torta



Az első torta, amivel kezdeném, az apukám somlói galuska ízű boroshordója. Szeptember végén ünnepeltünk, apa pedig kedveli a jó borokat, szüretelünk is minden évben egy minimális mennyiséget. Többnyire a szüretelés élménye ragad minket magával, így nem is lehetett más a torta témája. Sokat elmélkedtem azon, hogyan is lehetne a képességeimnek megfelelően kihozni belőle a legtöbbet. Végül arra jutottam két kisebb tortát készítek és egymásra helyezem. Féltem attól, hogy a nyomás miatt összeesik ezért péntek délutántól szombat délig jól kihűtöttem. A biztonság érdekében tartóoszlopokat is szúrtam bele. Mikor már úgy láttam nem lesz baj megfaragtam a tortát, hogy felvegye a hordó alakját. Itt adódtak némi nehézségek, de szerencsére sikerült felülkerekednem rajtuk. Kinyújtottam a marcipánt némi méregetés után a megfelelő hosszra és szélességre vágtam őket. Miután körberaktam a tortát faerezetet karcoltam bele. Már csak a levelek és a szőlő volt hátra, amit idő hiányában segítséggel készítettem el. Jó kis csapat munka volt, és még segédet is találtam magamnak. A tortának jó súlya volt, féltem is kicsit, nehogy ledobjam. Szerencsére apukámnak örömöt okoztam vele, az ízek is elég finomak voltak. Igaz diót és mazsolát most nem tettem a krémbe, különösebben nem rajongok értük.
Kicsit több időt vett igénybe, mint általában a tortáim nagy része, de megérte a több hónapos tervezgetés és próbálkozás. Már tudom, mit kell másképp csinálnom, és mit nem szabad kihagynom. A legnagyobb örömet apukám boldogsága okozta, akit utólag is Isten éltessen sokáig.
Boroshordó torta
Várom megjegyzéseiteket, észrevételeiteket és tanácsaitokat egyaránt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése